A lovak kialakul�sa

Ma m�r rengeteg fajt�j� l�, �s p�ni l�tezik, �m azonban mind egyetlenegy �si fajt�t�l sz�rmaznak. A neve Eohippus. A m�rete tal�n mint egy kuty��, vagy kisebb, �s nem voltak pat�i, hanem n�gy v�gtagj�n n�gy ujjacska volt. Fark�n kicsi boljt volt, (mint a teh�nnek, vagy a zebr�nak), �s a n�v�nyek hajt�sait ette, nem tudott legelni. A tud�sok szerint 60 milli� �ve �lt ez a fajta.

�vmilli�k alatt fokozatosan alakult olyann�, mint amit ma l�nak nevez�nk.

Namost, a szarugeszteny�r�l sokan azt gondolt�k hogy az egyik ujj maradv�nya. Fogai is alkalmazkodtak, nyaka hosszabb lett, szeme feje oldals� r�sz�re ker�lt �gy hogy minden ir�nyban l�sson, �s kialakult az Equus Caballus, m�s n�ven l�.

 A j�gkorszak bek�sz�nt�s�vel, Equus caballus Eur�p�b�l �zsi�ba v�ndorolt.

Kb. 10 ezer �vvel ezel�tt ezek az �llatok kihalltak �szak-Eur�pa ter�let�n.

Eg�szen a 16. sz�zadig, nem is �lt Eur�p�ban Equus caballus. Ekkor a spanyol h�d�t�k, hozt�k magukkal Eur�p�ba.

N�gy v�llfaja van:

1-es t�pus� p�ni:

Kb. 125 cm magas lehetett, �s �szaknyugat- Eur�p�ban �lt.Rendk�v�l sz�v�s volt, amely zord id�j�r�s mellett is k�nnyen el�lt.

2-es t�pus� p�ni:

Kb. 145 cm magas lehetett, �zsi�ban �lt, arendk�v�l zord id�j�r�st is j�l viselte.

3-as t�pus� p�ni:

Kb. 149 cm magas lehetett, k�nny� fel�p�t�s�, rendk�v�l j�l t�rte a forr�s�got.

4-es t�pus� p�ni:

Kb. 100-110 cm magas lehetett, k�nny� csontozat�, rendk�v�l j�l t�rte a forr�s�got. Az arab l� �s�nek tartj�k sz�mon.